1988
Kárpáti Igaz Szó
- június 22. Szerda
- szám.
Csak a megújhodás hozhat eredményt
Talán sehol sincs akkora szűkség a jól működő, funkcióját betöltő népi ellenőrzésre, mint éppen a kereskedelemben. Nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, vállalatunk népi ellenőrei a múltban nem játszottak számottevő szerepet a város kereskedelmének fejlesztésében. A legfontosabb, az egész munkánkat érintő kérdések kiestek a látószögükből.
Amióta azonban áttértünk a gazdasági önelszámolásra (1987 második fele), jelentős változásokat, alkalmaztunk. Nőtt a dolgozókkal szemben támasztott követelmény, ennek eredményeként némileg javult a fegyelem. Előbbre léptünk az áruforgalom és a jövedelmezőség tervének teljesítésében. Eredményként könyvelhetjük el munkánk termelékenységének növekedését és a kiszolgálás kultúrájának bizonyos javulását is.
Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy tevékenységünk teljesen probléma mentes. Jellemző, éppen azokban a szférákban küzdünk komoly nehézségekkel, amelyeket népi ellenőreinknek kiemelten kellett volna kezelniük. Nevezetesen: a kereskedelmi szabályok, higiénia, munkavédelem és a tűzrendészeti előírások betartásában.
Teljesen új alapokra kell helyeznünk az anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszerét is. Mégpedig azért, mert a régi irányítási stílus, amikor is parancsokkal, határozatokkal, utasításokkal próbáltuk elérni a minőségi változást, a mostani körülmények között már nem vezet eredményre.
Kereskedelmi vállalatunk üzlethálózata igen nagy. Sajnos, ez esetben a mennyiség nem jár együtt a minőséggel. Egységeink műszaki felszereltsége foghíjas, hasznosításuk körül sok az ésszerűtlenség. Így állhat fenn az a furcsa állapot, hogy bár számszerűleg sok üzletünk van, egyes olyan áruféleségeket, melyek keresettek, s raktáron is bőséggel vannak (háztartási, közszükségleti cikkek), nem tudunk hol értékesíteni. Így csak tovább növeljük a vásárlók körében amúgy is nagy elégedetlenséget, s ráadásul jelentős bevételtől esünk el.
Több boltunkban elavult, s ami még fájóbb, gazdaságtalan munkamódszereket alkalmazunk. Magas a kézi munka részaránya, s további teher, hogy meglévő gépeink egy része is korszerűtlen.
Íme, egy, az első szempillantásra apróságnak tűnő, ám a valójában igen komoly gond, melyre népi ellenőreink, de más szakembereinknek is rég oda kellett volna figyelniük: a korszerű helyi világítás helyett üzleteink jelentős részében továbbra is hatalmas, mennyezetre szerelt csillárok vannak. Hasznos lett volna az is, ha népi ellenőreink megvizsgálják az egységek felújítása körüli logikátlanságokat. Így talán elkerülő lett volna az előzetes felmérések, elemzések nélküli, gazdasági hasznot alig hozó nagyjavítások elvégzése.
Nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket az iparvállalatokban nyitott üzletek sem. Mindegyikük kis alapterületű, korszerűtlen, s ami a legnagyobb baj, nem rentábilis. Ez a gazdasági önelszámolás körülményei között nagy hátrányt jelent, s nyugtalanító az is, hogy újabb hasonló egységek létesítésére köteleznek bennünket.
Akadnak, azonban más következetlenségek is a hálózat fejlesztése körül. Híradástechnikai szaküzletet akartunk például építeni az Október 40. Évfordulója téren, s ehhez a helyi szervek engedélyét is megkaptuk. De csak azért, hogy legyen mit vissza is vonniuk. Úgy tűnik, a vállalatot emiatt nem érte veszteség, de ha jobban belegondolunk, akkor látnunk kell, hogy jelentős áruforgalomtól estünk el.
A Vérke partján 800 négyzetméter alapterületű ajándéktárgy – üzletet akartunk nyitni. Elkészítettük a tervdokumentációt, leszállítottuk a helyszínre az építőanyag egy részét. Aztán a járási végrehajtó bizottság műszaki tanácsa felülbírálta a városi vb határozatát, nem engedélyezte az építkezést. Az indok: az üzlet csupán a közelben lakók érdekeit szolgálná. Ilyen, enyhén szólva naiv érveléssel bármelyik boltunkat fel lehetne számolni. (1x)
Mint már említettem, az iparcikk értékesítésére nincs megfelelő eladóterünk. Hogy enyhítsünk e problémán, s növeljük a forgalmat, a nyári időszakban az utcán is kereskedünk. Ugyanilyen céllal utaznak dolgozóink a terület határain túlra is.
Hogy városunkban milyen elvek szerint nyitják és zárják be az üzleteket, azt nehéz lenne pontosan meghatározni. Az utóbbi évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy e tekintetben elvekről, átgondoltságról, ésszerűségről szó sincs. Furcsa, megalapozatlan döntések sora született, melyek nemcsak vállalatunkat sújtották, hanem a vádsárlókat is. Íme, néhány konkrét tény. A Lenin utcán lévő egykori kenyérboltunkat órajavító műhellyé alakították át. (Itt jelenleg is tatarozás folyik, tehát az egység semmilyen hasznot nem hoz). Ugyanebben az utcában volt egy cipőüzlet is. Éves áruforgalma 700 ezer rubelt tett ki. Most helyén fodrászat van, melynek havi bevétele nem éri el a 10 ezer rubelt. A közelben lévő méteráru – szaküzletet (évi átlag áruforgalma 650 ezer rubel volt) könyvesbolttá alakították. Ez annál is inkább érthetetlen, mivel néhány száz méterrel odébb a város központjában minden igényt kielégítő modern könyvesbolt van.
Mindezek után talán hihető, hogy Berehovón a kereskedelemszervezés sok esetben nemcsak az átgondoltságot, de még a józan logikát is nélkülözi.
A város legforgalmasabb részén sok olyan intézmény, iparüzem van, amelyek egyszerűen nem oda valók. A központban a legcélszerűbb lenne kereskedelmi egységeket nyitni.
Szerintem itt az ideje az ilyen épületek újrafelosztásának. Rendezzenek versenytárgyalásokat, kapja meg az épületet az a vállalat, amelyik a legnagyobb haszonnal tudja üzemeltetni.
Kissé messzire kalandoztam a népi ellenőrök feladataitól? Véleményem szerint nem. Úgy vélem ugyanis, hogy a jövőben a népi ellenőröknek, éppen az ilyen globális kérdések, megoldásán kell fáradozniuk. Ha például a járási népi ellenőrzési bizottság a fentebb említett egy egész várost érintő kérdésekre odafigyelt volna, egyik – másik logikátlan intézkedés meg sem születik.
Tévedés ne essék, nem akarok minden problémát, bajt, hibát vállalatunk népi ellenőrei és a járási népi ellenőrzési bizottság nyakába varrni. Hisz egy részükért mi magunk, sok dologért pedig a városi, illetve a járási végrehajtó bizottság a felelős. A népi ellenőröknek, kereskedőknek, tanácsi funkcionáriusoknak viszont okvetlenül tudatosítaniuk kell: munkánknak csak akkor van értelme, ha nem látszatmegoldásokra törekszünk, hanem végre hibáinkkal is szembesülve, komolyan munkához látunk.
Ferenczy (Ferenczi) Imre
A Berehovói Városi Kereskedelmi Vállalat szervezési osztályának vezetője
